BEVEZETŐ:

1965-ben a Duna nem várt, kellemetlen meglepetéssel szolgált, hisz 7 pusztító árhullámmal mutatta meg legkegyetlenebb arcát. Magyarországon szerencsére nem történt tragédia, viszont a Csallóköz (akkoriban Csehszlovákia, ma Szlovákia délnyugati része) sajnos nem volt ilyen szerencsés.

Mai bejegyzésemben röviden a csallóközi árvízi helyzetről, valamint az ártéri erdőben, nyárfák alatt rozsdásodó uszályokról lesz szó.

1965 - víz alá került utca (forrás)

A CSALLÓKÖZI ÁRVÍZHELYZET:

1965 tavaszán rengeteg eső hullott a Duna vízgyűjtő területén, amely rövidesen problémákat okozott mindenhol. Ráadásul az Alpokban is későn indult meg a hóolvadás. Márciustól folyamatosan árvízvédelmi készültség volt. Június második hetére már harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, Pozsonynál június 16-án, 917 centiméternél tetőzött a Duna.

A 65-ös árvíz Gútán (forrás)

A Duna 1965 június 15-én Patnál (Patince) törte át először a gátat (bal oldal, 1752 fkm). Majd június 17-én Csicsó és Kulcsod (Číčov és Kľúčovec) községek határában szakította át az árvízvédelmi töltést (1801 fkm) kb. 80 méter hosszan, elárasztva az egész Alsó-Csallóközt több mint 1,1 milliárd köbméternyi vízzel. (1) Az elárasztott terület nagysága összesen 71 000 hektár lehetett.

Megjegyzés: van egy régi teória, amely szerint a töltés átszakadását robbantás okozta, amelyet a katonaság hajtott végre, így megvédve vagy Pozsonyt, vagy Komáromot... Vagy más elméletek szerint Jugoszláviát védve, hogy inkább a Csallóköz ússzon, mint a délszláv ország. Összeesküvés-elméletek mindig is születtek....

Árvízhelyzet 1965 június 25-én. Új Szó napilap (forrás)

1899 szeptember 20-án, nem is olyan messze ettől a helyszíntől volt már egy nagy gátszakadás, akkor 255 méter hosszan mosta el a töltést a Duna vize és 37 ezer hektárnyi területet öntött el! Ám az 1965-ös árvíz felülmúlta az összes, régebbi árvizek nagyságát (1899, 1926, 1954...).

GÁTSZAKADÁS KULCSOD ÉS CSICSÓ KÖZÖTT

Amikor a Duna vize áttörte a gátat 1965 június 17-én, akkor a kialakult résen keresztül másodpercenként körülbelül 1200 köbméternyi víz zúdult be a mentett oldalra. A szakadás előtti időszakban több, kisebb-nagyobb buzgár* is megjelent a töltés lábánál. A kisebbeket sikerült elfogni, betömni, ám az egyik ilyen buzgár egyre bővült, majd a töltésben nagy nyílást mosott ki, amely hatására a töltés megtört, beomlott és rövidesen 77 méter hosszan eltűnt.

Megjegyzés: Mi a buzgár? – A töltés mentett oldalán megjelenő vízfeltörések. A víz ezekben a buzgárokban alulról fölfelé áramlik, és magával mossa a töltés finom, szemcsés anyagát. Azért alakulnak ki, mert a gát két oldalán vízszintkülönbség van; az árvízi oldal nyomása növeli a talajvizet a védett, mentett oldalon. Ekkor, ha a gát nem akadályozza rendesen a vízmozgást, a víz feltör – felbuzog – a mentett oldalon.  (*)

Az elsődleges cél ezután a helyszín megközelíthetőségének biztosítása és természetesen a szakadás betömése volt. A terv az volt, hogy körgát építésével és uszályok elsüllyesztésével zárják el a víz útját. A majd 80 méter hosszú szakadás további szélesedését megelőzendő, a gátcsonkokat megerősítették, valamint a töltést és az azon vezető útszakaszt is, mivel csak ezeken keresztül tudták megközelíteni a területet a teherautók. A résbe pontonhidat vertek a műszaki alakulatok. A betörés helyén lehetetlen volt új gátat építeni, mivel itt a víz rövid időn belül több mint 12 méter (egyes források szerint 18 méter) mély árkot vágott, és az erős sodrás még a legnagyobb sziklákat is elmosta. 

2 héten át hordta átlagban 600 teherautó a terméskövet, kavicsot éjjel-nappal a helyszínre. A köveket Pozsony környékéről (Dévény, Pozsonyborostyánkő, Bazin), Nagyszombat környékéről és a közeli, Keszinél és Csicsónál található kikötőkből-átrakodókból hozták.

A körgát mindkét ágát elkezdték építeni, kulcsodi oldalról 156 méter hosszú és a csicsói oldalról 86 méter hosszú szakaszt építettek az árterületen. Az elképzelés az volt, hogy ott, ahol a két gátnyúlvány harapófogószerűen megközelíti egymást, 2 uszályt elsüllyesztenek, így lezárva az egészet. Kivágták illetve robbantották a Duna eredeti medre és a töltés közötti fákat, így egy kis folyosót biztosíva a beúsztatandó uszályoknak. Meg kellett még oldani, hogy a sodrás nehogy majd kimossa az elsüllyesztendő uszályok alól a homokot. Ezért szélesebb sávban voltak kénytelenek kivágni az árterület fáit, így a kidöntött fák fékezték valamennyire az áramlatokat. Ez kevés volt, ezért több uszályt (eméletileg 7 darabot) hoztak, hogy azok elsüllyesztésével a fő meder felé tereljék a Duna vizét. Ezek után tudták a tervezett 2 uszályt a gátnyúlványok közti helyen elsüllyeszteni. A hajók elsüllyesztéséhez lékeket robbanthattak, de erről nincs pontos adat. Ahogy a pontos számukról sem. (3) (4)

VIDEÓK

Povodeň 1965 - 27. september (oprava hrádze) - YouTube

Potopené vlečné člny – Kľúčovec YouTube (szlovák)

 A HELYSZÍN ÉS A RONCSOK ORTOFOTÓKON

 A RONCSOK ÉS KÖRNYEZETÜK NAPJAINKBAN

 2021/ különleges látványt nyújtanak a roncsok (forrás)

 Az egyik roncs (2023, saját felvétel)

(2023, saját)

A roncsok (2023, saját felvétel)

A Csicsói-holtág - Lion-tó (2023, saját)

Árvízi emlékművek a töltés alatt (2023, saját)

Út a töltésen, bal oldalt a régi szivattyútelep kéménye (2023, saját)

Végezetül: érdemes meglátogatni az uszályok roncsait, sétálni a töltésen, az ártéri erdőben vagy a közelben található Csicsói-holtág tanösvényét végigjárni (szinte egész évben látogatható, kivételt a március 1-jétől július 5-éig tartó időszak képez). A roncsok víz alatt vannak magasabb vízállásnál, erre érdemes odafigyelni, valamint az árhullám levonulása után is várjunk néhány hétig a látogatással. Nyáron szúnyoginvázióra készüljünk :)

Google Maps Plus Code a helyszínre: QPC7+77 Csicsó, Szlovákia

Google Maps koordináta: 47,7709028, 17,7130961

és a Google maps adatlapja/ feltöltött képek: KATT IDE

Források: 

(1) https://www.korkep.sk/cikkek/mindennapjaink/2020/06/17/55-eve-szakitott-a-duna-kulcsod-es-csicso-kozott-videokkal/

(2) https://www.infocsallokoz.sk/hirek/olvas/permalink:55-ev-pusztitott-a-nagy-csallokozi-arviz-2020-06-16-171000

(*) https://www.nyest.hu/hirek/honnan-jon-a-buzgar

(3) Új Szó (1965. 18 évfolyam, 177. szám)

(4) https://library.hungaricana.hu/hu/collection/vizugy_HidrologiaiKozlony/  

Hidrológiai közlöny, 2012, 92. évfolyam, 2. szám

Térképek, műholdképek, ortofotók forrása:

https://www.fentrol.hu/hu/
https://www.google.hu/maps
maps.arcanum.com
mapy.tuzvo.sk

Képek és videók forrása: 

linkelve/ jelölve a képek alatt

Kedves Olvasó! Ha bármilyen plusz információval rendelkezel a témáról, esetleg tippjeid vannak vagy korrekcióra szorulnak adatok, kérlek írj nekem hozzászólásban, vagy a megadott e-mail címre (oldalsávban megtalálod).

Köszönettel: Kx