BEVEZETŐ

Van egy magtár Békés vármegyében, pontosabban egy Doboz nevezetű nagyközségben, amelyet 1863-ban bizony az egyik legismertebb magyar építész, Ybl Miklós tervezett. A 19. század derekán Ybl úgy gondolhatta, hogy egy mezőgazdasági építmény is lehet szép és ízléses, amelyre rápillantva a parasztember azt mondhatja: "ez igen, itt még a gabonának is kijár egy kis úri pompa". A magtár elkészült, megélte a 19. század második felét, túlélte a 20. század viharait, és még ma is hűségesen áll és dacol az idővel és az időjárással. Látszik, hogy egy nagyszerű elme tervezte, ráadásul gondos kőművesek kezei építették egy olyan korban, amikor ráadásul még volt becsülete a jó téglának is...

A magtár épülete (kép forrása)

A MAGTÁR TÖRTÉNETE

Az építmény a dobozi Wenckheim uradalom megrendelésére (pontosabban Wenckheim Dénes megrendelésére) készült, Ybl 1863 novemberében mutatta be a kész terveket az egyszerre praktikus és elegáns építményről.
A háromszintes épület T alaprajzú, egy fő épülettömbre, a hozzá kapcsolódó lépcsőházra és egy zabsiló-toronyra osztható, utóbbi kettő részt egy félköríves dongaboltozattal fedett átjáró (itt haladtak át, álltak meg egykor a gabonát szállító járművek) kapcsolja össze.
A szárítótorony homlokzatán látható négyszög alakú nyílások a szellőzést biztosították.
Az ablakok könyöklői ferdén vannak kialakítva, hogy a por ne tudjon megtapadni rajtuk, valamint az ablakok között a második emelet tetejéig alulról felfelé futó lizénák (egyszerűbben: fal síkjából kiálló sávok, falsávok) vannak. A második emelet felett párkányzat fut végig. A tetőzet mindenhol alacsony sátortető.  Az épületen történtek kisebb átalakítások a múltban. (1) (2)

1863-as metszet (végleges terv) az épületről (kép forrása)

A felépülése után a Wenckheim uradalmat szolgálta, később, a szocializmus alatt a helyi, Petőfi Termelői Szövetkezet birtokába került. A 2000-es évek elején bútorraktártként szolgált (befotóztam, még ma is található bent néhány régi bútor, lásd képeim). 2003-ban a dobozi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet árulta a Vésztői utca 12. sz. alatt található magtárat. 2005-ben helytörténeti kiállítás volt az épületben. A források alapján napjainkban magánkézben van. (3) (4)

Forster Központ fotótár - archív felvétel (kép forrása)

Nem ez az egyetlen magtár, amelyet Ybl tervezett: a nagymágocsi Károlyi Magtár is az ő tervei alapján készült, valamint a nagyrátai magtár is.

1960-ból légifelvétel (fentrol.hu)

Kataszteri térkép 1884-ből (kép forrása)

A MAGTÁR NAPJAINKBAN

Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy ez az építmény is ott bandukol kultúrális örökségünk lassú halálának útján. Kár érte, pedig szerintem még bőven menthető lenne. Vannak Magyaroroszágon magtárak, amelyekbe újra élet költözött, például Pannonhalmán, az apátság egykori majorságának magtára, amelyben napjainkban bár és kávézó, valamint lézerharc aréna, szabadulószoba és rendezvényterem is helyet kapott. Vagy vegyük Tihanyt, ahol a szintén egykori apátsági magtárként funkcionáló épületben évtizedekig mozi működött, jelenleg turisztikai információs pont, rendezvénytér és művelődési központ kapott teret. Bár ez a két példa eléggé frekventált helyen található, de szerintem a dobozi magtárt is lehetne hasznosítani, megmenteni az utókornak. A magtárral szemben, a kastélypark szélén érdemes ellátogatni a Szent Kereszt kápolnához és a Wenckheim-kriptához is. Mind a kettő különleges és szép, ahogy maga a kastélypark is. A  park délnyugati részén található az egykori Wenckheim kastély is, amely napjainkban átépítve általános iskolának ad otthont. 

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

(2025 április 19, saját felvétel)

Bal szélső kép a magtár melletti kis épületben készült - hokedli gyűjtemény, a többi rossz minőségű a magtár belsejét mutatja be - régi bútorok mindenfele (2025 április 19, saját felvétel)

FORRÁSOK: