BEVEZETÉS

Koppánymonostortól most kicsit feljebb úszunk a Dunán, és bár az 1777-es folyamkilométernél a víz alatt ma roncsokat biztos nem találnánk, de bizony 1944 novemberében a HEGYALJA itt járt szerencsétlenül. A sorsa azonban elméletileg másképpen alakult, mint az előző bejegyzéseimben szereplő társaié...Vagy mégsem?

Valószínűleg 1915-ben készült felvétel, akkoriban BAJA néven (Forrás:Erwin Hauke hajótörténeti gyűjtemény, kép forrása)

A HEGYALJA

A hajó 1908-ban épült a budapesti Nicholson Gépgyárban. Itt készült többek közt a BÁNFFY (amely szintén egy akna miatt süllyedt el 1944 nyarán az 1546 fkm-nél), a KÉKES, a BÁCSKA ,a PRIMUS és a VÉRTES is (1)

Na de térjünk vissza a HEGYALJÁHOZ. Hiába is keressük ilyen néven az 1908-ban épült hajók listáján, ugyanis ekkor a BAJA nevet kapta, amelyet egészen 1926-ig viselt. 1915-ig a Ferenc Csatorna Gőzhajózási RT. alkalmazása alatt állt, amely társaság a hajóit a Dunán foglalkoztatta és bérvontatást végzett. 1915 és 1918 között az Osztrák-Magyar Császári és Királyi Dunaflottilla tulajdona volt, majd 1918-ban rejtési célból a Földművelési Minisztérium Vízrajzi Osztályához osztották be. Polgári csavargőzösnek nézett ki, így ennek és a sikeres rejtegetésnek hála megúszta az elkobzást. 1926-ban került a Folyamőrséghez (Magyar Királyi Honvéd Folyamőrség), ekkortól már HEGYALJA néven ismerhetjük. (2) A háború során aknaszedésre alkalmazták Testvérhajója a BÁCSKA volt, amely 1919-ben robbant fel egy akna miatt szintén (cikk róla).

1934-ben készült felvétel a HEGYALJÁRÓL (ex BAJA) (kép forrása)

A gőzhajó néhány paramétere szerepel CSONKARÉTI Károly: Hadihajók a Dunán című könyvében: a 21,5 méter hosszú és 4 méter széles hajó (1,1 méteres merülés) 16 km/h sebességgel tudott haladni, köszönhetően a kéthengeres, expanziós, 120 lóerős dugattyús gőzgépnek. A személyzet 10 fős volt, valamint a fegyverzete egyetlen géppuska volt (8 mm-es, 7/31 M Schwarzlose géppuska).(3)(4)

Az aknakereső-vontató 1944 november 22-én aknakeresés közben pusztult el, a magyarországi ÁCS községtől északra, a 1777. folyamkilométernél egy mágneses indukciós akna okozta a vesztét. A legénység 5 tagja vesztette életét. (5)

A HAJÓ UTÓÉLETE

A hajó története azonban nem ért véget a Duna 1777. folyamkilométerénél, pontosabban a hajóregiszter szerint 1948-ban már újra BAJA néven szelte a Duna habjait. Tulajdonosa a  MAHAJOSZ Magyar Hajófuvarozó Szövetkezet volt. Az 1950-es években átépítésen esett át, valamint a 2000-es években is. 

A Hegyalja vontató 1941-ben - Benczúr László rajza Csonkaréti Károly - Benczúr László "Haditengerészek és folyamőrök a Dunán" című könyvéből (kép forrása)

Ezeket az információkat azonban cáfolja egy cikk, amelyet a Dél-Magyarország folyóirat 1965 november 23-án megjelent 276. számában találtam:

"Az eddigi felmérések szerint csupán a Dunán még körülbelül 25 hajó vár kiemelésre. A következőkben felszínre hozzák Fajsznál a „Dömös" gőzöst, amely annak idején — az 50-es évek elején — kóbor aknára szaladt, Paksnál pedig a „Bácska" őrnaszádhajót emelik ki. amelyet még az első világháborúban süllyesztettek el. Mohács alatt. Kölkednél 80 tonnás lőszeres uszályt, Véneknél az „Árpád" és a „Hegyalja" gőzösök roncsait kell kiemelni. " (6)

A cikk téved annyit, hogy a HEGYALJA nem Véneknél süllyedt el, mert a település légvonalban a süllyedés helyétől 18 kilométerre található. (más lapokban is megjelent ugyanez a cikk, sőt kibővítve némely lapnál így folytatódott a fent idézett szövegrészlet után: "Az utóbbi szintén még az első világháborúban lelte halálát a hullámsírban" - Érdekes, no :) ). Viszont ahogy szokásom, átnéztem a fentrol.hu légifotóit és elsőként az 1969-ben készült felvételen érdekességre bukkantam. Majd kíváncsiságból az 1976-ban készült képet is átnéztem, amelyen szintén felbukkant a roncs.. és haladtam tovább. 

A légifotók szerint az 1777. folyamkilométernél a parttól néhány méterre hosszú évtizedekig egy hajó roncsa volt látható. Bár biztosan állítani nem merem, de megeshet, hogy a Hegyalja gőzhajó roncsa rozsdásodott a Duna bal oldalán, a szlovák oldalon. Ha így van, akkor a hajóregiszteren leírtak nem fedik a valóságot, és a hajó nem kapott egy második esélyt.  

Egy távolabbi légifotó a helyszínről:

Felvétel 1969-ből, piros nyíllal jelöltem a roncsot (forrás: fentrol.hu)

És egy közelebbi kép 1969-ből (forrás: fentrol.hu)

1976 - nagyítva és jelölve (forrás: fentrol.hu)

És ugyanez a roncs 1981-ből, szintén nagyítva és jelölve (forrás: fentrol.hu)

1990 - nehezen kivehető, talán még ott volt a roncs (forrás: fentrol.hu)

 Végezetül még egyszer megnéztem az 1962-ben készült felvételt (mert ott elsőre nem tűnt fel semmi, semmiféle roncs nem látható a parton), és a Dunában észrevettem egy nehezen kivehető valamit... mintha kilátszódna a vízből (de könnyen lehet, hogy valami képhiba, és csak én képzelgek) egy roncs:

1962 - a parton még ekkor semmi sem látható, de a vízből mintha kilátszódna valami (forrás: fentrol.hu)

Summa summarum: 1962 és 1969 között biztos hogy kiemeltek egy roncsot a Dunából az 1777. fkm-nél. Hogy vajon a címszereplő hajóról van-e szó, azt nem merem bizton állítani.

Tervbe vettem, hogy az idei évben felkeresem a pontos helyszínt, és meggyőződök arról, hogy található-e napjainkban a parton valamiféle roncs (a bejegyzést természetesen kiegészítem majd mindenképpen)... addig is, hátha valaki pontosabb információkkal rendelkezik a Hegyalja gőzhajóról és sorsáról. 

Koordináta a helyszínhez (déli irányban Ács, keletre Komárom városa található), átnéztem egyébként a frissebb műholdképeket is, de sajnos nem látni semmi érdemlegeset a helyszínen (forrás: https://earth.google.com/)

KIEGÉSZÍTÉS

 A következő képen a BAJA (exBarsch, exNeretva) látható, nem azonos a bejegyzésemben szereplő HEGYALJÁVAL (exBAJA). Az interneten láttam néhány bejegyzést, ahol összekeverték a két hajót. A kép 1940-ben készült, és a Magyar Királyi Honvéd Folyamőrség Ganz-WELS típusú őrnaszádja, a Baja szerepel raja

A BAJA (exBarsch, exNeretva) őrnaszád 1940-ben (Kép forrása/ Adatok forrása)

FORRÁSOK: